Én eddig soha, mert miért is gondoltam volna, hisz Jézus feltámadását ünnepeljük, nem Júdást, de magyaron kaptunk egy ilyen feladatot, hogy írjuk le mit érezhetett Júdás, amikor elárulta Jézust. Úgy álltam hozzá a feladathoz, hogy egy bő 20 perc alatt megírom, ezért vasárnap reggel 8-kor nekiültem és este 11-kor is ugyanott ültem és néztem az üres dokumentumot, így Freestyle módszert kellett alkalmaznom. Tehát leírtam, ami eszembe jutott, mint nyolcadikban a töri esszéknél, amikre nem készültem fel. Ezt olvashatjátok el most E/3, illetve T/3 személyében.
Eljött az idő amikor úgy érezte csalódott Jézusban. Tanításai ellenére hite meggyengült. Akkoriban már bujkáltak, mert üldözték őket. Házakban már nem szállhattak meg, a szabad ég alatt táboroztak, ő találta részükre a Gecsemáni kertben a menedéket. Egy este Jézus megmosta a lábukat, akkor Júdás mondta is neki, hogy csalódott, és hogy úgy érzi elárulta a reményeiket. Jézus csendben tűrte a rosszallást és a sértéseket. Jézus az utolsó vacsoránál elmondta a többieknek, hogy valaki elárulja őt, méghozzá az, akinek a kenyeret nyújtja. Júdás megdöbbent, amikor felé nyújtotta a kenyeret azokkal a szavakkal, hogy tegye, amit tennie kell. Honnan tudhatta, hogy előtte már a rómaiaknál járt?
A rómaiak kérdezték Júdástól, hogy miért árulja el őt? Erre azt felelte, hogy a győztes oldalon szeretne állni és a bőrét menteni.
30 ezüstért eladta Őt. Ebben a pillanatban úgy érezte, hogy ezt kell tennie, hogy a jóslat valóra váljon. Úgy gondolta „Legyen enyém hát a világ előtt a bűn, a vád, az arcpirító szégyen!”
Csókkal halált hozott Jézusra, s magára bűntudatot, mely Pilátus ítélete után feltámadt benne. Nem tudta feldolgozni cselekedetét. Jézus még ezek után is barátjának nevezte. Megpróbálta visszaadni a pénzt, amit kapott, de nem kellett a főpapoknak, így odaszórta eléjük a templomba. A főpapok nem tehették a pénzt a templom kincstárába, mert az vérdíj volt, ezért úgy döntöttek, hogy megveszik a fazekas telkét az idegenek számára temetőnek. Ezért hívják ezt a telket még ma is Vérmezőnek. Így beteljesült, amit Jeremiás próféta jövendölt: „Fogták a 30 ezüstpénzt, a fölbecsültnek árát, kit Izrael fiai ennyire becsültek, és a fazekas telkéért adták oda.”
Júdás nem is kért Jézustól bocsánatot, amíg lehetett, azt hitte, hogy Isten megmenti a haláltól, de tévedett. Nem nézett az emberek szemébe, elfutott a keresztfától, ahol Jézus meghalt, és addig futott, amig egy fát talált és gyáván a könnyebb utat választotta: felakasztotta magát.
Baranyai Péter
