A II. világháború az emberi történelem egyik mélypontja. Súlyos vesztségeket okozott emberek millióinak. De honnan tudhatták volna még 1939 szeptember elsején, hogy mekkora világégés lesz ebből?
A német hadjárat
A német vezetés régóta tervezte már Lengyelország lerohanását. Mielőtt még a háború elkezdődött, megszületett a Molotov-Ribbentrop-paktum, melyben Németország és a Szovjetunió megállapodtak Kelet-Európa felosztásáról. Németország készen állt, felkészítette seregét a határokon. A lengyelek szorult helyzetben voltak mivel a németek 3 irányból is támadhattak. Ezt a következő kép mutatja:
A németek több megrendezett lengyel támadást forgattak, ezekre alapozva pedig önvédelemre hivatkozva megtámadták Lengyelországot. Mindez 1931 szeptember 1.-én történt a hajnali órákban. Először a német légierő (Luftwaffe) kezdte meg a bombázást egy városon melynek 75%-a megsemmisült és 1200 fő meghalt, majd a német hadihajók is bekapcsolódtak a lövöldözésbe. Bár Németország még hivatalosan háborúzott 8 óra környékén az első szárazföldi csapatok is elindultak Lengyelország felé és elfoglalták Mokra falut: következményképp elkezdődött a határmenti harcok sora. A németek északról, délről és nyugatról is támadásokat indítottak, mind Németországból, mind Kelet-Poroszországból és Szlovákiából is. A cél Varsó volt. Szept. 3.-án a szövetséges országok hadüzenetet küldtek Németországnak de semmilyen érdembeli dolgot nem tettek, csak kisebb fegyveres összezördüléseket okoztak a francia-német határon. A németek minden téren jobban álltak a lengyeleknél, továbbá egyre nagyobb logisztikai gondot okoztak a lengyel repülőterek lerohanása. 14.-ére pedig a lengyel légierő elhalt:400 repülőgépből 54 maradt. Szept. 3.-án a németek már elérték a Narew és a Visztula folyót és átkeltek a Wartán, 5.-én Kielcében voltak, 8.-án elérték Varsó külvárosát, Gudeiran német tábornok pedig a Nyugati-Bugnál harcoló lengyel csapatok ellen vonultatta seregét. A lengyel sereg eddigre szétesett. Varsó ellen 15.-étól kezdődött meg a csata és 27.-éig folytatódott, melyben a németek győzedelmeskedtek. A legnagyobb csata a Bzura-menti csata volt, melyben a lengyel Poznań és Pomorze hadsereg megtámadta az előrenyomuló német 8. hadsereg szárnyát, de a németek visszaverték a támadást és csapdába ejtették a lengyel sereget. A csata 9.-e és 19.-e között zajlott. Lengyelország halálán volt.
Az orosz hadjárat
Németország már a lengyelországi invázió kezdetén kérte a Szovjetuniót, hogy lépjen be a háborúba, de Sztálinék ezt mindig visszautasították. A szovjetek először túl hamarinak érezték volna a belépést, majd nem sikerült megfelelő indokot találni, végül egy homályos bizonyítékkal léptek be a háborúba 1939 szeptember 17.-én. A németek lebeszélték a szovjetekkel, hogy mondjanak le a Varsó és az új határ közti területről, cserébe Litvániáért. A szovjetek beleegyeztek és támogatták a német terjeszkedését. A háborúba való csatlakozásuk napján a lengyel hadsereg már csődöt mondott, egyetlen esélyük a romániai hídfőnél való hadsereg újra szervezés volt, de a belépő szovjet hadsereg széttépte az utolsó reményeket. A szovjetek a lengyelországi ukránok fehéroroszok érdekében léptek be- ezt mondták. De persze tudjuk, hogy nem ez a volt valódi indok. Mielőtt még a szovjetek megtámadták volna Lengyelországot, a lengyelek terve az volt, hogy visszavonulnak keletre és megvárják míg a szövetségesek megtámadják Németországot. Az orosz belépéssel mindezen tervek megsemmisültek. Edward Rydz-Śmigły lengyel parancsok megtiltotta a szovjetekkel való harcokat, kisebb összeütközések mégis történtek. a szovjetek sok lengyelt kiraboltak és megöltek. Embertelen egy háború kezdete volt ez. Pár héten belül Lengyelország elesett. Varsó egészen 28.-áig tartotta magát (egyes helyeken 27-et mondanak). Lwówot átadták a szovjeteknek. Lengyelország elesett.
Az invázió egy véres, embertelen és sok esetben reménytelen háború kezdete volt. 150000 lengyel polgár vesztette életét. És sajnos ez még csak a kezdete volt Európa 6 éves szenvedésének.
Sinka Dániel
