Az idei tanévben is megrendezésre került a végzősök legnagyobb szabású eseménye, a szalagavató. És ahogy minden évben, idén is volt keringő, osztálytánc, készültek osztályvideók, és nem utolsó sorban a 11.-esek is összeraktak egy koreográfiát a végzősöknek.
A próbák mindegyik táncra már hónapok óta tartanak, a diákok pedig mindent beleadtak abba, hogy minden tökéletesen sikerüljön. A 11. évfolyamnak ezen kívül a szalagavató lebonyolításában is fontos szerepe volt: kellettek hoszteszek a rokonok és meghívottak eligazítására, szükség volt dekorálókra, akik széppé varázsolták az Aréna küzdőterét, segíteni kellett a stúdiósoknak is pakolni és a ruhatárban is tizenegyedikes diákok sürgölődtek. És a feltáncolókról és az évfolyamtáncban résztvevőkről nem is beszéltünk.
Először is a tizenegyedikes évfolyamtáncról szeretnék beszámolni, amelyben többek között én is részt vettem. A próbák már október eleje óta zajlanak a tesiórák keretében. Az alapötletet Sajbán Panni adta, ami sok mindenkinek tetszett. Készítettem vele egy interjút is, erről az Interjúk rovatban olvashattok bővebben. A tizenegyedikesek nagy része csatlakozott, ami miatt különösen jól lehetett a térformákat létrehozni. A 12.C és a 12. D szalagtűzése között adtuk elő, és belső szemlélőként azt mondhatom, hogy nagyon jól sikerült.
A szalagtűzések után egy 15 perces szünet következett, utána pedig elkezdődtek a keringők és az osztálytáncok. Mindegyik osztálytánc nagyon ötletes volt: a 12. D-sek időutazásra vittek minket, a 12.C produkciója reptéren „játszódott”, a 12.B bevetette kémiai tudását is, a 12. A Elvis Presley-válogatásra állított össze egy koreográfiát, a legutolsó osztálytánc a 12. E-sek tánca volt, amit nem mellesleg Kertész Gréti álmodott meg és tanított meg osztálytársainak.
A keringők és az osztálytáncok felváltva következtek egymás után, így a hangulat is folyamatosan változott: egy elérzékenyülős keringő után egy vicces, pörgős osztálytánc következett, ami fenntartotta a nézők érdeklődését. A keringők egytől egyig csodaszépek voltak. A lányoknak gyönyörű, hófehér ruhájuk volt, a fiúk pedig frakkban álltak táncparkettre. Összességében véve nagyon szép volt az egész, de nekem félelmetes volt belegondolni, hogy jövőre én is ott fogok állni az osztályommal és ugyanezt a ceremóniát (a szalagtűzést, a keringőt és az osztálytáncot) fogjuk végigcsinálni. A hagyományokhoz híven az idei szalagavató bált is az évfolyamkeringő zárta, amelyet idén Lindsey Stirling – Carol of the Bells című dalára Langó Bernadett koreografált. Ezután már csak a családtagokkal közös tánc és fotózkodás volt hátra. Az éjszaka pedig már csak a bulizásról szólt, hiszen a szalagavató után a végzősök és diáktársaik indultak is az afterparty-ra, aminek a Symbol Budapest adott helyet.
Szabó Dorottya
