A felsőbb hatalmakban/entitásokban való hit az emberek életének része, mióta világ a világ. És természetesen ezzel a hitetlenkedés, tagadás is kéz a kézben járt. Néha egészen drasztikus módokon próbálva bizonyítékot keresni az általuk igaznak gondolt nézőpontra. Sokan egyik vagy másik végletben élnek: megrögzötten tagadják Isten létezését, vagy teljes mértékben biztosak Isten létében. Persze nem csak szélsőségekben és végletekben kell gondolkodni, hiszen elképesztően széles a spektrum, de összehasonlításokkor egyszerűbb a két végét nézni a dolgoknak.
Sokaknak nehéz elfogadni azt, hogy a tudomány nem zárja ki az Istenben való hitet, ahogy az Istenben való hit sem zárja ki a tudományt. Aki nem zárkózik el a másik dologban rejlő lehetőségektől és magyarázatoktól, annak sokszor nehéz összeegyeztetni a hitét a tudománnyal, nehéz megtalálni az egyensúlyt a kettő között, de még nehezebb felfogni, hogy létezhet (és létezik is) egyik a másik mellett. Nem kell mindent összekeverni. A tudomány a világ működésére keres választ. Kísérletekkel, számításokkal, kutatásokkal próbálják a dolgok működését, eredetét, „hogyanját” megmagyarázni. Sokkal megfoghatóbb él könnyebben emészthető. Míg a hit, Isten keresése azonban sokkal inkább az élet „miért” -jére kérdez rá. Nagyobb része múlik rajtunk, nem feltétlenül készként kapjuk meg a válaszainkat. Épp ezért sokan ott követik el az első hibát, hogy a tudományos szemlélettel magyarázható dolgokra is Istennel szeretnének választ találni, vagy Istent szeretnék tudományos indokokkal megmagyarázni. Mintha lemennél a zöldségeshez csavarhúzót venni. Csak saját magunkat zavarjuk össze ezekkel. A megfelelő kérdésekre a megfelelő helyeken kell keresnünk a választ.
Sokan csak azt hajlandóak elhinni, amit látnak és ezzel indokolják Isten nemlétét. Pedig a tudományos részre pillantva is milliónyi dolgot lehetne sorolni, amit nem látunk, mégis vannak, hiszen ilyen-olyan módokon kimutathatóak, mint például az atomok vagy az előttünk létezett életformák. A bolygókról és a világűrről is borzasztóan hiányos tudással rendelkezünk, mégis, amiről tudunk azt készséggel elhisszük, pedig közvetlen módon nem jelennek meg az életünkben.
Számomra két érv van még, ami Isten léte mellett szól. Az egyik a világ tökéletessége. Az evolúciótól kezdve a Naprendszerig, vagy egész egyszerűen a biológiai működésünkig, minden annyira pontosan és precízen működik, hogy nehéz elhinni, hogy az egész puszta véletlenek műve. Az esélye persze nyilván megvan, de mégiscsak az, hogy az egész egyszerűen azért van így, mert, kicsit elképzelhetetlen magyarázat. Óhatatlanul is tudatosságot, szándékosságot sejt az ember egy ennyire egészként funkcionáló dolog mögött.
A második érv nem kikezdhetetlen, de érdemes elgondolkozni rajta. Magam sem tudom kitől és mikor hallottam pontosan, de azóta előszeretettel elmélkedek rajta időközönként. Egészen egyszerűen az évszázadok alatt megszámlálhatatlanul sokan haltak meg a hitük miatt. Meghaltak volna mindannyian egy hazugságért?
A tudomány mellett nem feltétlenül látom szükségét külön érvelésnek, hiszen, aki a tudományosan bizonyított elméleteket tagadja, azzal nem is érdemes vitatkozni. És sajnos vagy nem sajnos a vallásos emberek közt is ott vannak azok a szélsőséges esetek, akik például megrögzötten tagadják az evolúciót. A tudományos megközelítése a dolgoknak sokkal könnyebben értelmezhető, emiatt ezt az emberek nagyobb hányada veszi készpénznek, mint amennyien megkérdőjelezik.
Nincs azzal sem semmi probléma, ha valaki kizárólag tudományos magyarázatokban vagy kizárólag vallási értelmezésekben hisz. Sokaknak megvannak erre a maguk okai. Vannak, akik traumák miatt nem képesek elhinni, hogy van egy felsőbb valaki, ami kifejezetten érdekes, hogy egy olyan valakit okolnak, aki az ő nézőpontjuk szerint nem is létezik. Vannak, akik nem különítik el a vallást a tudománytól és minduntalan próbálják összehasonlítani a kettőt ezzel pedig folyamatosan kapufára rúgnak. Vannak, akik neveltetésből fakadóan zárkóznak el Istentől, vagy legrosszabb esetben szimpla tudatlanságból és nem hajlandóak megfelelően tájékozódni a témában.
Szerintem a teljes képhez el kell fogadni a tudományos magyarázatokat és az Isten által felkínált értelmezést is. Teljesen elzárkózni a dolgok elől soha nem jó megoldás. Még ha mi nem is értünk egyet mások nézőpontjával, érdemes meghallgatni és nyitottnak lenni rá. Hinni Istenben nem azt jelenti, hogy megrögzötten tiltakozol a fajelmélet ellen. A kérdéseinkre válaszokat találni nehéz, olykor nem is lehetséges, de a válaszok iránt kutatva minden sarkot át kell néznünk. Nem kell azonnal a másik torkának ugrani, ha nem ért velünk egyet és nem hihetjük azt sem, hogy a mi nézőpontunk az egyetlen, örökérvényű igazság.
Vig Vivi
