Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója apropóján tartották az iskolánkban a Petőfi irodalmi konferenciát. Szerdán 4. és 5. órában lehetett beülni az előadásokra, és minket Somfai tanárnő kért el az osztályfőnöktől, így mi az ötödik óra keretein belül mentünk meghallgatni a konferenciát. Ebben az órában a Petőfi barátaihoz írt verseiből és a Petőfi és Vörösmarty konfliktusa előadásokon vettünk részt, és bevallom, hogy nekem az előbbi tetszett jobban. A következőkben pedig egy rövid összefoglalót olvashattok az előadásokról, de főként az előbbiről fogok írni.
Kezdjük is rögtön azzal, hogy kik voltak az előadók. Egyikük Ratzky Rita, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) nyugdíjas főigazgatója, aki Petőfi nyílt leveleit elemezte és mutatta be a közönségnek. Ebből az előadásból kiderült, hogy Petőfi sokszor úgy írt levelet „barátainak”, hogy soha nem is találkoztak egymással. Itt szót ejtett többek között Kuppis Vilmosról, akihez Petőfi két episztolát, azaz nyílt levelet írt.Kuppis és Petőfi együtt katonáskodtak, a kapcsolatuk főként a katonaságon és a hazaszereteten alapult. Továbbá elhangzott az is, hogy ez az episztola (Katona barátomhoz) kétsoros, páros rímű versszakokból áll.
Ezen kívül Petőfi írt még egy verset 1844 nyár elején Egressy Gáborhoz, akit a Pesti Magyar Színház színpadán látott meg először. Ebben az episztolájában fogalmazza meg véleményét a költő a több művészeti ágban való alkotásról, valamint arról is, mennyi kemény kritika érheti a költőket az újságokban.
Kerényi Frigyest és Tompa Mihályt is megemlítette. Petőfivel együtt ők hárman a kor legnagyobb művészei között voltak számontartva. Petőfi mindkettőjükhöz írt egy-egy episztolát, de a Tompa Mihályhoz című vers akkor keletkezett, amikor a költő még nem is találkozott a levél címzettjével. Tompa ír egy válaszlevelet Petőfinek, így hosszú ideig látatlanul leveleztek egymással.
Ezen kívül írt még verset Jókaihoz, akivel együtt tanultak a Pápai Református Kollégiumban, bár a barátságuk megszakadt, amikor Jókai egy nálánál jóval idősebb hölggyel kötött házaságot. Vajda Péter halálára is írt egy episztolát, akivel bár soha nem találkoztak, mégis nagyon tisztelte őt. Született egy episztola Várady Antalnak is, ami Várady egy megtörtént párbajára reagál. A versben Petőfi azon gondolkodik, hogy felmegy Pestre, hogy beszéljen barátjával, de végül semmi ilyesmi nem történik, mert Várady volt az egyetlen barátja, akivel nem veszett össze soha, és nem szerette volna magára haragítani. Továbbá Gróf Teleki Pálhoz is írt, akinek a birtokán a nászútját töltötte Petőfi és kedvese, valamint Arany Jánosnak, akit a Toldi megjelenése után kezdett barátjának tekinteni. A levelében leírja, mi is a feladata egy igazi költőnek: vigasztalni a népet. És végül, de nem utolsó sorban Adorján Boldizsárról is szót ejtett az előadó Ratzky Rita. Adorján szintén egy költő volt, de mentális problémákra hivatkozva korán letette a „lantot”.
Véleményem szerint érdekes előadás volt, mi pont most tartunk Petőfinél irodalomórán, az előadás így tökéletesen volt időzítve. Bár az előadás főként Petőfi úgynevezett „turnéjáról”, azaz felvidéki útjáról szólt, mint kiderült, rengeteg művel ebben az időszakban jelentkezett.
A második előadásból főként Petőfi és Vörösmarty konfliktusát emelném ki, ha már Vörösmarty Gimnáziumba járunk.
Petőfi és Vörösmarty konfliktusa c. előadást Kedves Gyula ezredes-hadtörténésztől hallhattuk. Vörösmarty és Petőfi konfliktusa azon alapult, hogy amikor Petőfit a ’48 júniusában tartott képviselőválasztások idején be sem engedték Szabadszállásra, miközben Vörösmarty képviselő lett. Petőfit később nemzetőrök kísérték ki Szabadszállásról. Ez után az incidens után született meg a Vörösmartyhoz c. episztola, melyben elítéli és megveti Vörösmartyt, aki megszavazta Mészáros Lázár javaslatát a parlamentben a honvédseregek állításáról. Leírja, eddig mennyire tisztelte és szerette őt, de elveit nem fogja feladni. A történetben persze Petőfi tévedett, a sajtó pedig ezek után természetesen szétszedte a Petőfi-Vörösmarty konfliktust, és még a kibékülésük után is ezzel foglalkoztak. Vörösmarty egy válaszlevelet írt Petőfinek, melyben tréfával intézte el a dolgot.
Ezután hadtörténeti téma következett. Ez is érdekes volt irodalmi szempontból, hiszen mégiscsak Petőfi indította el a vitát a mestere ellen.
Szabó Dorottya
