Mennyire nehéz megtalálni a jövő kulcsát? Milyen az, amikor valaki kapunyitási pánikban szenved? Leiner Laura legújabb regénye, a megszokottól eltérő módon, pont ezt a témát dolgozza fel.
Zoé, a frissen érettségizett, leendő pszichológia szakos hallgató a Gödöllői Állatparkban nyári munkát vállal, feladata pedig perecet árulni a látogatóknak. Zoé alig néhány nap alatt beleszokik a monoton munkába, mindössze két dolog hoz a napjaiba némi izgalmat: a reggeli HÉV-ezés, illetve az Állatparkban naponta kétszer előtte elhaladó Állati Túra. Előbbi ezért, mert egy, az ugyanazon az útvonalon dolgozni járó fiatal sráccal kölcsönösen megtetszenek egymásnak. Utóbbinak pedig a legfőbb oka a túravezető srác, Szakó. Amikor egyik nap hirtelen leszakad az ég, Zoé éppen Szakóval egy helyen talál magának menedéket, rövidesen pedig nagyon szoros kapcsolat alakul ki közöttük. Szakó, egyetemista lévén, olyan tanácsokat ad Zoénak, amelyek segítségével könnyebben rájön, mit is szeretne az élettől.
A regény műfaja kétségkívül coming of age, azaz a fő témája a felnőtté válás. Korábban még nem volt szerencsém ilyen zsánerű történetet olvasni, de szerintem a lassabban kibontakozó, de kissé mélyebben elgondolkodtató regényeket lehet idesorolni. Ez pedig kimondottan tetszett nekem.
A történet maga, mint ahogy az a címéből is látszik, 40 nyári napot dolgoz fel, minden napról leírva valamit, még akkor is, ha az kevésbé volt izgalmas. Zoé magánéletéről és családjáról nem tudunk meg túl sokat: a szüleivel él, nincs testvére, 19 éves és pszichológus szeretne lenni. Ezt főként azzal lehet magyarázni, hogy a regény középpontjában Zoé és az ő útkeresése áll, nem pedig maga Zoé.
Számomra ez az a regény, ami a legközelebb áll hozzám Laura művei közül. Zoé tulajdonságai között találtam olyat, ami abszolút rám illik. Például az, hogy szinte minden járművön utazva zenét hallgat. Több olyan véleményt is lehetett találni, amelynek az írója köszönetet mondd Laurának azért, mert ezzel segített neki megtalálni az útját. Sokakban jogosan merül fel a kérdés, hogy hogyan lehet érdekes egy olyan regény, ami 40 nap alatt játszódik, egy állatparkban és szinte semmi nem történik benne. Nem tudom pontosan megfogalmazni mi, de van benne valami olyan plusz, ami érdekessé teszi: talán a mélyre ható beszélgetések, talán a könnyed párbeszédek, talán a szereplők személyisége – mindenkinek más miatt tetszik a történet.
Egyik szereplőről sem tudunk meg sok mindent, néhányat nevesít az írónő, de a legtöbben csak „statisztaként” vannak jelen. Négy olyan személy van összesen, akiknek valóban jelentősége van a regényben: Zoé, Szakó, Tibi és Zsani.
Mindannyian érdekes karakterek, akik erősen meghatározzák Zoé mindennapjait. Zoéról és Szakóról (főszereplő lány, túravezető srác) már beszéltem, így néhány szót ejtenék Tibiről és Zsaniról is. Előbbi a Perec Pont beszállítója, akinek a fülhallgatójából indokolatlanul hangos zene szól mindig és van egy csaja, akit soha nem nevez meg. Zsani pedig az állatpark kabalafigurája, ezért Göri a görény jelmezébe bújik minden egyes nap, emellett pedig ő a társaság egyik legfiatalabb tagja is.
Azt viszont érdemes megemlíteni, hogy a Gödöllői Állatpark a valóságban nem létezik, minden Laura képzeletének a szüleménye. A helyszínhez még egy térkép is készült, amit maga az írónő álmodott meg, ez pedig benne is van a regény belső borítójában.
Egyszóval a regényt főként azoknak ajánlom, akik érettségi előtt vagy után állnak és még nem tudják pontosan, mit szeretnének kezdeni a jövőjükkel. És persze a Leiner Laura rajongóknak is, hiszen ismét egy elbűvölő történetet olvashatunk tőle.
Szabó Dorottya
