Elfolyok, mint rekedt víz a tenyérben, Elhullok, mint zajban a pille-csönd. Eltűnök, mint szálló korom a sötétben, Elégek, mint kályhában a bimbós rönk. Elfelejtenek, mint gondolatot, Elnéznek, mint egy darabka magányt, Elvetnek, mint a gubancos gombolyagot, Elkerülnek, mint a félős a halált. Eldobtál, mint én lehetőséget, Elhagytál, mint nő a koldus férfit, Elszerettél, mint függőt a kísértések, Elhalok, míg próbálok jól élni.
Balog Dániel
