Először is szögezzük le: a könyvet és a belőle készült filmet nem lehet és talán nem is érdemes összehasonlítani. Az olvasás élménye mindig teljesebbnek és összetettebbnek fog érződni, hiszen ott te magad építed fel a világot: a szereplők, a helyszínek, események, fegyverek; minden-minden úgy néz ki, ahogy te elképzeled. Ezt a film soha nem fogja tudni letükrözni. Persze ettől függetlenül is összehasonlítjuk a kettőt, hiszen akarva-akaratlanul kiszúrjuk a filmből kimaradt részeket. Időként pedig fordított esetben is fellép a helyzet, mikor egy jó filmet látva rákeresel a neten, hátha ennek létezik egy könyvváltozata is, ami esetleg még jobb és részletesebb. Ez talán ritkább, de én például jártam már így és nem minden esetben tűnt úgy, hogy a könyv annyival jobban adná át a történetet.
Benjamin Button különös élete
A könyvet 1921-ben írta F. Scott Fitzgerald novella- és regényíró. Ismerős lehet a neve, ugyanis neki köszönhetjük A nagy Gatsbyt, amiből szintén több filmváltozatot készítettek. Fitzgerald Benjamin Button életét röpke 96 oldalban bemutató műve viszont kevésbé ismert.
Benjamin élete korántsem hétköznapi. 1918-ban öregemberként születik meg, a körülötte élők legnagyobb döbbenetére és borzalmára. Élete első részét egy idősotthonban tölti, ahol megismerkedik egy kislánnyal, Daisyvel. Benjamin azonban azt veszi észre, hogy az évek múlásával egyre erősebb, kevésbé ráncos és jobb egészségnek örvend. Rátör a felismerés, hogy másokkal ellentétben ő egyre fiatalabb és fiatalabb lesz, ahogy telik az idő. A könyvben élete főbb eseményeit, a nősülését és családi életét követhetjük nyomon nagy vonalakban, hiszen 96 oldal nem ad nagy teret a részleteknek, Benjamin problémáinak, belső küzdelmeinek, így itt csak felületesen jeleníti meg Fitzgerald főhősünk életeseményeit.
A filmváltozat 2008-ban jelent meg, főszerepben Brad Pitt-tel. Az alaptörténet persze ugyanúgy kezdődik: Benjamin megszületik meglehetősen öregen és boldogan tengeti napjait az idősotthonban. Daisyvel is megismerkedik és nagyon jó barátok lesznek, bár kettőjük párosát sokan furcsának találják, de lélekben Benjamin is csak egy gyerek, aki próbálja megtalálni a helyét a világban.
Az idő telik-múlik. Benjamin a fiatalodását kihasználva és engedve a kalandvágyának elszegődik egy hajóra, ezzel pedig megkezdődik útja a nagyvilágban. Mindenféle embert megismer, de egy biztos pont mindig ott marad az életében: Daisy. A fiatalodást azonban nem tudja sem elrejteni, sem megakadályozni – idővel úgy dönt, talán Daisynek jobb nélküle.
A film nagyon jól érzékelteti, mennyire nehéz Benjaminnak elfogadnia a helyzetét, lemondania a számára fontos dolgokról és megbirkóznia egyéb nehézségekkel is. Megható, elkeserítő, de közben valahogy mégis vidám. Ha a film megnézése után olvassuk el a könyvet (mint ahogy én is tettem), elég nagy csalódás lehet: nincsenek benne nagyon kihangsúlyozva a részletek, problémák, és mint már említettem, nagyon rövid.
Forrest Gump
Winston Groom műve 1986-ban jelent meg. Főszereplője a kissé együgyű, idiótaként jellemzett Forrest Gump. Gondolatai leginkább négy dolog körül forognak: Jenny, Jenny, Jenny és hogy mikor ürítheti ki végre a hólyagját. Szerethető, olykor trágárul viselkedő karakter, aki szinte soha nincs a helyzet magaslatán, de valahogy mégis rengeteg élményt és tapasztalatot szerez, amit a maga egyszerű módján kezel. De az idő múlásával sokféle rejtett tehetsége bukkan felszínre. Remek amerikai focista, szájharmonikás, profin tud ping-pongozni, sakkozni és rákászként is jól teljesít. Az őserdőben, a háborúban, de még az űrben is helytáll egyetlen útitársával, egy orangutánnal. Sok minden nevetséges apróságokon csúszik el, olykor önhibáján kívül, de Forrestet ezek sem igazán érdeklik. Így éli korántsem hétköznapi eseményekkel teli, mégis egyszerű kis életét. Forrest személyéből adódóan az egész történetnek van egy szarkasztikus felhangja is.
A film 1994-ben jelent meg, Tom Hanksszel a főszerepben. Óriási sikernek örvendett, hat Oscar-díjat nyert, és a könyv is ekkor vált igazán felkapottá. Forrest személye megőrzi együgyűségét és szerethetőségét, de a trágárságát inkább kihagyták. A főszereplő nagyon kedves és valahogyan az egyszerűségéből adódóan bölcs is, aki néha tudtán kívül mutat rá olyan dolgokra, amelyek mások életét nem is olyan kis mértékben változtatják meg. Ilyen a kapcsolata például Dan hadnaggyal, aki a parancsnoka volt a háborúban. Az események egy része itt kimarad, Forrest a filmben nem jár az űrben: se majommal, se anélkül. A könyv írója kifejezetten nem szerette a filmet, hiába örvend/örvendett nagy népszerűségnek.
Vig Vivien
