Aki ismer, az valószínűleg tudja, hogy a vitatkozás nem áll annyira távol tőlem, többek között ezért is vagyok az iskolaújság tartalmi és szakmai lektora. Mégis, valahogy a strukturált vitakultúra mindig is távol állt tőlem, sokkal inkább a kocsmai jellegű, spontán egyet nem értés kifejezésének adtam hangot. Már régóta hallgattam, hogy nézzek meg egy valódi – nem kelet-európai hagyományokat követő – brit parlamenti típusú vitát, így végül arra adtam a fejem, hogy elmegyek a Vitaméta 2022-23-as szezonjának záróversenyére, persze kizárólag, mint érdeklődő néző.
Miután ezt a szándékomat kinyilvánítottam kedves barátom, Együd Beni felé (aki szintén az iskolaújság szerzője, zseniális verseket ír, tessék szépen elolvasni), menten közölte, hogy amúgy az ő csapattársa lebetegedett, szóval ugorjak be helyette. Mindezt a verseny reggelén. Majd két órával később közölte, hogy mégsem áll a lehetőség. Majd két és fél órával a verseny kezdete előtt ismét úgy adta a helyzet, hogy mégis kéne mellé valaki. Így kerültem abszolút nulla tapasztalattal egy olyan országos struktúrált vitaversenyre, ahol bár a középiskolás kategória életkorbeli tetején találtam magam, mindenki más részt vett a Vitaméta kilenc alkalmas felkészítő kurzusán.
A brit parlamenti vita alapvetően egy kifejezetten egyszerűen megérthető formátum. Adott egy tételmondat, amelyet a szervezők a vita kezdete előtt 15 perccel adnak meg. Ezután a negyedórás felkészülési időben szedheti össze a gondolatait a csapat, ilyenkor a legtöbben hosszú, de átlátható jegyzeteket írnak. Minden vitán négy csapat – azaz összesen nyolc ember – vesz részt, egy oldalt két csapat képvisel. A kezdőkormány (Opening Government – OG) feladata a téma pontos definiálása, a bevezetni készült intézkedés, vagy döntés mélyreható meghatározása, illetve az álláspont melletti nyitóérvelés. A kezdőellenzék (Opening Oppositon – OO) erre reflektál, felállítja az ellenzék nézőpontjának alapjait, illetve kiemeli a kormány érvelésének gyenge pontjait. Utána a szót visszakapja a kezdőkormány második tagja, és innentől már folyamatosak lesznek az egymásra zúduló cáfolatok, amelyeket erősebbnél erősebb érvekkel igyekeznek alátámasztani a vitázók. A zárókormány (Closing Government – CG) feladata hasonlít a kezdőkormányéra, ám nekik már nem feladatuk a kezdőkormány érveinek kiemelése, csupán annyi a kikötés, hogy nem cáfolhatnak rá a velük azonos oldalon szereplők álláspontjára. Ez a szabály mindkét oldalra vonatkozik, megsértése esetén a vétkes csapat automatikusan az utolsó helyen végez. A záróoldalon össze kell foglalni a vita kulcsmotívumait és kiemelni, hogy a zárókormány, vagy a záróellenzék (Closing Opposition – CO) érvei miért erősebbek, mint a nyitó oldal képviselőié. Az utolsó felszólaló mindig a záróellenzék második tagja, aki összefoglalja a teljes diskurzust és közben megpróbálja kifejteni, hogy miért csapattársának érvei a legerősebbek. Az utolsó felszólalóra természetesen már senki sem tud reflektálni, ezért fontos, hogy új nézőpontokat ne hozzon be, hiszen ez nem lenne értékelhető a vita szempontjából. Természetesen az, hogy valaki már sorra került, az nem jelenti azt, hogy lankadhat a figyelme. Mindenki folyamatosan intézhet fel kérdéseket az ellenkező oldal megszólalóihoz, amelyekre aztán a szónokok vagy válaszolnak, vagy nem. Ez utólag jó eszköz lehet akár ahhoz is, hogy az előző felszólalásunkat egészítsük ki valamivel, de az ellenfelet is összezavarhatjuk vele.
Minden felszólalót egy bírói testület pontoz. Ha a csapat tagjai együttesen a legtöbb mindenben jeleskednek, legyen az a jó retorika, a minél több és nyomatékosabb érv, a jó keresztkérdések, vagy éppen a helytálló cáfolatok, az egyenes út a győzelemhez.
De nem szaporítom tovább a szót, az élménybeszámolóhoz visszatérve péntek este bementünk, leültünk, utána pedig kisorsolták a leosztásokat. Párhuzamosan négy vitát rendeztek, mi pedig a kezdőkormány pozícióját kaptuk elsőre. A tételmondat szerint a Ház támogatja a közösségi média megadóztatását. Egyszóval nekünk kormányként pontos terveket kellett felvázolunk, lehetőleg olyanokat, amelyeken minél kevesebb lyukat találhat az ellenzék. Na ez nem sikerült kifogástalanul, így a vitában a két ellenzéki csapat után, harmadikként végeztünk. A péntek esti alkalom ezzel az egy vitával le is zárult, a verseny szombat reggel folytatódott. A szombati nap egésze a verseny különböző fordulóival telt. Délelőtt 10-kor következett a második vita, majd egy bőséges ebéd után kezdődhetett a harmadik kör. A tételmondatok tényleg kifejezetten sokszínűek, de elsőre elég furcsán hathattak. Vitatkozni kellett a materiális dolgok mellett például a szerelem és a barátság viszonyáról is, ahol egy tizedikes diák helyébe kellett képzelnünk magunkat. Ami még számomra is meglepő volt, hogy a résztvevők mennyire barátságosak és sportszerűek voltak. Vita közben nyilvánvalóan mindenki pörgött és a tetőfokára hágott az izgalom, utólag viszont voltak, akik nem győztek elnézést kérni, ha esetleg valamelyik felszólalásban megsértettek volna valakit.
A három selejtezőkör összesített eredménye alapján dőlt el, hogy ki juthatott a döntőbe, illetve a 9-10. osztályosok számára rendezett kisdöntőbe. Annak ellenére, hogy a döntőt egy kilenc főből – hat szakbíróból és három ügyvédből – álló bírói testület értékelte, mégis meglepően egyhangú döntés született, így az utolsó vita záróellenzéke kapta a legjobbnak járó trófeát. A bírók között egyetlen lányként évfolyamtársunk, a tavalyi verseny korosztályos bajnoka, a 12.C-s Erdei Bogi is szerepelt.
Maga a vitatapasztalat nekem kifejezetten kellemes volt, mindenkinek ajánlom, hogy egyszer kerítsen maga mellé valakit, akivel jól tud együtt dolgozni és próbálja ki magát egy ilyen versenyen. Higgyétek el, ijesztőnek tűnhet, de hatalmas élmény.
A versenyen induló tizenöt csapat közül kettő is VMG-s volt, az eredményeket alább mellékelem:
Circus Popular: Juhász Péter (1), Együd Benedek (2)
Tésztametélt: Rajhona Csaba (1), Osváth Júlia (2)
Juhász Péter
